július 2024
hKscpsv
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
KaranTéma - Várakozók szoborcsoport
Az óbudai Fő tér és a Laktanya utca találkozásánál kiszélesedő kis téren állnak 1986 óta Varga Imre (1923-2019) Kossuth-díjas szobrászművész bronzba öntött nő-alakjai, amelyeket az óbudaiak csak „Esernyősök” néven szoktak emlegetni. Népszerűségükre jó példa, hogy a tőlük nem messze található kulturális- és rendezvény-központot is róluk nevezték el (utóbbi helyén régen a „Vörös Postakocsi” nevű étterem működött). A közeli házasságkötő teremből a szertartás után kilépő násznép, sőt a menyasszonyok is szívesen fotózkodnak a hölgyekkel, miközben talán nem is ismerik létrejöttük hátterét. A hatás olyan, mintha a bronz-hölgyek jártukban-keltükben véletlenül találkoztak volna össze itt a téren és rövid beszélgetés után már mennének is tovább, ismeretlen úticéljaik felé. Pedig erről szó sincs.
 
A történet hátterét maga a művész mesélte el. A szoborcsoport megalkotására egyik párizsi útja ihlette. A város utcáin barátjával sétálva vette észre a didergő lányokat: „(…) a havas esőben megláttam azokat a lánygyerekeket egy szál neccharisnyában a kapu alatt várakozni, a vadidegen kuncsaftra (…) aztán mikor hazajöttem, elkészítettem ezt a négy prostituált figurát, akik a hónuk alatt kistáskával állnak az esőben, a kuncsaftra várva. Az első figura francia, a baloldali magyar, van egy angol és egy német.” A szobrok felállítását Óbudán némi huzavona előzte meg, mivel az illetékes politikai vezetők a szobrok erkölcsi hátterét vitathatónak ítélték meg. Varga Imre egy másik művész-társ, Krúdy Gyula szellemét is megidézi a bronz női alakokkal, hiszen tudjuk, hogy Óbuda híres írójának sok művében megjelennek a szívéhez közel álló, kiszolgáltatott, kilátástalan sorsú utcalányok, az „Esernyősök” sorstársai.
 
Varga Imre szülővárosának, Siófoknak is megalkotta a „Várakozók”-at. 2003 óta állnak az itt is „Esernyősök”-nek nevezett hölgyek a város Fő terén, igaz, hogy némileg más, szorosabb elrendezésben, mint Óbudán. Egyikük még ki is bújik az ernyője alól, nem törődve azzal, hogy megázik. A művész alkotása hosszú utazást is tett: kétalakos változata 1992-ben Los Angeles egyik főterén került elhelyezésre. Varga Imre számtalan, művészekről, szentekről, politikusokról készített alkotása áll Magyarország közterein, középületekben és templomokban. Több európai városban is megtalálhatóak szobrai (mintegy 300 műalkotás). Például Rómában, a Szent Péter-bazilika Magyarok Nagyasszonya kápolnájában látható réz domborműve; Aachenben a Szent István és Szent László-szobrok; Borban Radnóti Miklós, Brüsszelben Bartók Béla szobra, stb. Munkásságát – a Kossuth-díj mellett – számtalan más díjjal és kitüntetéssel is elismerték; Magyarországon kívül többek között Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban és Angliában.
 
Az óbudai „Várakozók”-tól nem messze, a Laktanya utca 7-ben található a 2019-ben elhunyt művész munkásságát bemutató múzeum, amely 1983-ban nyitotta meg kapuit. A Budapesti Történeti Múzeum – Budapest Galériához tartozó gyűjteményes kiállítás átfogó képet ad Varga Imre alkotói tevékenységéről, életútjáról és műveiről.
 
Benyóné dr. Mojzsis Dóra, régész-muzeológus
 
Fotó: Óbudai Múzeum
 

Ha tetszett, oszd meg ismerőseiddel!

Az oldal sütiket és egyéb nyomkövető technológiákat alkalmaz, hogy javítsa a böngészési élményét, azzal hogy személyre szabott tartalmakat és célzott hirdetéseket jelenít meg, és elemzi a weboldalunk forgalmát, hogy megtudjuk honnan érkeztek a látogatóink. Adatvédelmi szabályzat megtekintése