A Nyugat-Németországban gyártott Playmobil hatalmas népszerűségnek örvendett az 1970-es évektől kezdődően, annak ellenére, hogy nagyon drága és szinte beszerezhetetlen volt hazánkban. Népszerűségét magyar utánzatának, a Schenk figuráknak köszönhette: a magyar történelemhez kötődő figurák a szocializmus szűkös gyermekjáték-világában óriási sikert arattak.

Egy kis magyar műanyagipari vállalkozás – amely a tulajdonosról, Schenk Károlyról kapta a nevét – 1975-ben kezdte gyártani 7,5 cm-es, öltöztethetős figuráit. A mintául szolgáló Playmobil kollekcióival szemben azonban jóval militánsabb volt és főként a magyar történelemből merített. A kezdettől létező western tematika mellett megtaláljuk Hunyadi Mátyás fekete seregét, továbbá az 1848‐49‐es szabadságharc magyar huszárjait és osztrák ellenfeleit is.

A Playmobiltól való eltérés nem csupán a tematikában mutatkozott meg. Az eredetihez képest gyengébb alapanyag, a polisztirol nem csak törékenységet, de eltérő színvilágot is eredményezett, sőt sok esetben az egyes szériákon belül is árnyalatokkal különböznek az egyes figurák, kiegészítők. A figurák kezdetben fix lábbal rendelkeztek, nem tudtak leülni, 1979-től válik mozgathatóvá a lábuk. A Playmobil figurákat könnyű azonosítani a talpukon lévő, a gyártó cégre utaló Geobra védjegyről, számos kiegészítő azonban csak a gyakorlott szem számára különböztethető meg. 

Schenk Károly 1996-ig gyártotta egy korszakot megidéző figuráit. A rendszerváltást követően lassanként csökkent irántuk a kereslet: szélesedett a játékkínálat, a fogyasztás egyrészt egyre inkább a minőségi játék felé tolódott, másrészt jelentős konkurenciaként jelentek meg az olcsó kínai dömpingáruk. A megemelkedett gyártási költségek, elmaradt fejlesztések, majd a Playmobilt gyártó Geobra cég bírósági pere következtében végül leállították a gyártást. Az egykori játék kultusza azonban egyre erősödik, ma már komoly liciteken lehet csak hozzájutni egy-egy mini-emberkéhez, vagy különleges kiegészítőhöz.

Mátyás király híres fekete seregét kezdetektől a legnépszerűbb témák között találjuk. A figurák az évek alatt számos újításon mentek keresztül, készültek fix törzsű és hajlítható lábú, fémgőzölt és színes testű, Hunyadi-címeres, matricás változatban is. Legkeresettebbek azonban az 1982-től megjelenő fekete ruhás példányok voltak, amelyek színükben is demonstrálták az elnevezésüket. Napjainkban azonban a gyűjtők körében a ritkább, fémgőzölt testű katonák a legkeresettebbek.

A masszív hatású bútorok a várakkal egyidőben jelentek meg. A hollós címerrel díszített, reprezentatív, részben saját fejlesztésű trónszék („Mátyás király széke”) és ágy nagy szenzációnak számított a játékpiacon, a matricák a bársonyos párnázatot szimbolizálták. A kevésbé kidolgozott padokat és asztalt viszont sokoldalúan, több témához is fel lehetett használni. A bútorokat az évek alatt többféle, gazdagon felszerelt készletek részeként árulták. Minthogy leginkább az uralkodó párnak szánták azokat, így király és királynő figurával, a hozzájuk tartozó koronával, palásttal, jogarral és étkészlettel együtt lehetett beszerezni. 

A történelmi figurák megjelenése azonnali igényt formált egy hozzájuk méltó vár megalkotásához. Schenk Károly az első Playmobil várak megjelenése után (1977) a lehető leggyorsabban átmásolta azokat, felhasználva más külföldi gyártók elképzeléseit, alkatrészeit is. Az első Nagyvárakat 1979-82 között készítették. Ezután Schenk eladta a présformákat egy vállalkozónak, aki két kisebb típust vezetett be: a kéttornyú Lovagvárat és a lakóépülettel kiegészített Vendégfogadót (Várkastélyt). Ezt követően váltak igazán népszerűvé olyannyira, hogy e két vártípust napjainkban is gyártják, és bár sohasem használták rá a „Schenk” márkanevet, a köznyelv a mai napig így említi.

Polgár Mónika, történész-muzeológus

Köszönet az információkért Csörgő Istvánnak!

Fotók: Óbudai Múzeum, Sárospataki Györgyi